2. rész

Nagyon sok időbe telt, de meghoztam a második részt. Nem lett hosszú, mert nagyon kevés időm volt és nem akartalak váratni titeket tovább. Szóval,jó olvasást és remélem, elnyeri a tetszéseteket xx

Elbotorkáltunk az ágyig, egymás ajkát falva. Ben hanyatt feküdt, én pedig rá, közben sem szakadt meg a kötelék. A szoba sötétségben úszott, csak az a kevés fény szűrődött be, amit az utcai lámpák az ablakon bevilágítva adtak. Ilyen szegényes fényviszonyok közt is tökéletesnek találtam az arcát. Hirtelen kattant a lámpa és a helyiség megtelt fénnyel. Mindketten odakaptuk a tekintetünket és a csók is megszakadt. Ijedtünkben viszont nem tudtunk pozíciót változtatni. Ugyanúgy Ben-hez simultam, az ő kezei ugyanúgy a fenekemet markolták. A szobám ajtajában állt drága barátnőm és lakótársam, Larissa Terrell, akit imádok, de most melegebb tájakra kívánok.
- Bocsi, nem akartam zavarni. Uh, ez elég ciki.- vigyorgott kínosan. Hát, egy kicsit.
- Lala, elmondod még ma, mi a baj?- mosolyogtam kedvesen, mégis erélyesen.
- Mindegy, ráér később is. Ne haragudjatok tényleg.- mondta, majd fordult ki a szobából. Volt időm észrevenni az arcán bujkáló érzelmeket. Ben-nel egymásra néztünk. Ő is látta. Némán eldöntöttük, hogy segítünk Larissa-nak.
- Lala!- szólt utána Ben. Meglepődve fordult vissza.
- I-Igen?- illetődött meg egy kicsit. Megértem, ő is nagy Asking Alexandria fan.
- Nem mondod el nekünk, mi a baj?- mosolygott rá bátorítóan a szívdöglesztő gitárosom. És belement. Hozta a gépét és megmutatta a képeket a közösségin. A pasija, Oliver és egy csaj, nagyjából 20 képen együtt. Rettentő dühös lettem. Gyerekkorom óta ismerem a srácot és nem volt ilyen sohasem. Mindig hűséges volt az aktuális barátnőihez, főleg Lala-hoz. Most meg mégis egy másik csajjal vigyorog a képeken. Larissa profiljából írtunk neki egy üzenetet, hogy jöjjön át, mire ő azt mondta, hogy nem ér rá, inkább filmezik azzal a csajjal. Dühömben felhívtam és jól kiosztottam. Meg sem tudott szólalni. Lala egy három percig hálálkodott, amiért meghallgattunk és segítettünk neki. Átment a saját szobájába és ledőlt aludni.
- Szerintem elmegyek tusolni. Megvársz?- kérdeztem az ajtóban állva.
- Persze, hogy meg. Siess!- kérte. Amennyire gyorsan csak tudtam, letusoltam. Pólóban és bugyiban slisszoltam vissza a szobába. Az ágyam szélén ülve találtam Ben-t és az akusztikus gitáromon játszott. Megálltam az ajtóban és csendben figyeltem, ahogy szinte odaadással pengeti a húrokat. Egy igazán szép, lassú dallamot játszott. Nem igazán az a stílus, amiben ők mozognak. Bementem hozzá és leültem mellé az ágyra. Abbahagyta a gitározást és rám figyelt. A kezembe adta a hangszeremet, nyomott egy puszit a homlokomra és eltűnt a mosdóban. Eszembe jutott egy dal és játszani kezdtem. Nemsokkal később visszatért Ben is. Figyelte, ahogy játszom.
- Hollywood Undead?- tippelt. Elég profi a srác.
- Igen. Rain. Imádom.- áradoztam.

- Szép dal. Ismerem.- mosolyodott el halványan. Ezzel a gitározgatással elvoltunk egy ideig, aztán, mikor már majdnem elaludtam inkább lefeküdtünk. 

*Másnap*

Mikor felébredtem, kaptam egy miniszívrohamot. Azt hittem, Ben lelépett, de aztán, mikor egy szál boxerben, össze-vissza álló hajjal és bögrével a kezében megjelent a szobában, megnyugodtam. 

- Jó reggelt!- köszöntem törökülésben ülve az ágyon. Letette a bögrét és odasétált hozzám.

- Neked is, szépség!- mondta, majd megcsókolt. Mellém feküdt az ágyra én pedig hozzábújtam. Szinte abban a pillanatban jött egy üzenete. Megnyitotta, majd elhúzta a száját. Sejtettem, mi állt benne. Le kellett lépnie. Egyedül járkáltam fel-alá a házban, nem találtam elfoglaltságot, szóval csak tébláboltam. Legnagyobb szerencsémre Lala felébredt és felajánlotta, menjünk el sétálni egyet a városban. Nagyon tetszett az ötlet. Rendbe szedtük magunkat és el is indultunk. A kávézóban üldögéltünk egy-egy cappucino mellett és röhögtünk valamin, amikor a mosoly az arcomra fagyott. Megláttam Oliver-t egy másik csajjal csőrözni. Szemeim kikerekedtek, majd felpattantam az asztaltól és megkértem, vagy inkább megparancsoltam Lala-nak, hogy maradjon ott. Odasétáltam szépen a pár mellé és vigyorogtam. A csaj mit sem sejtve húzta el a fejét Oliver-től.
- Te mocskos tetű!- kezdtem a beszélgetést a sráchoz intézve.- Mégis hogyan képzelted, hogy megcsalod Larissa-t?- kérdeztem.
- Ki az a Larissa?- kérdezte a lány Olivert.
- Fogalmam sincs!- tette a hülyét.
- A barátnője!- mondtam vele egyszerre.
- Ne higgy neki, hazudik!- akadékoskodott Oliver. Erre hirtelen eszméletlen ideges lettem. Megmarkoltam a pólója nyakát és lejjebb kényszerítettem, hogy szemben legyen velem. Én már csak ilyen alacsony vagyok a fiúkhoz képest.
- Azt merted mondani, hogy hazudok?- ordítottam rá és adtam neki egy istenes pofont. Elővettem a telefonomat és előkerestem a ballagási képet, amin Lala és Oliver egymást ölelve mosolyogtak. Persze rohadék voltam és megmutattam a lánynak. Aztán egy olyat, amin smárolnak, strandos kép, otthoni ökörködős kép stb.
- Szívesen!- mosolyogtam gúnyosan és visszasétáltam Lala-hoz. Oliver aznap három pofont kapott. Tőlem, Larissa-tól és a másik lánytól is.
- Gyere be ma velem a klubba! Ben biztos jó fej srácokat mutat be neked.- mosolyogtam. Fura, de Larissa a szomorúság szikráját sem mutatta, simán belement. Hazamentünk és rápihentünk előre az estére. Szerencsére most sikerült időben felébrednem, úgyhogy időben nekiálltunk készülődni. Együtt indultunk el a klubba, és még körülbelül 5 percet ücsörgött velem a pultnál, majd mikor Ben közölte, kik buliznak ma itt, rögtön, Danny segítségével elkezdett ismerkedni. Piát töltöttem, közben áthajoltam a pulton és nyomtam egy csókot Ben pihe puha ajkaira. Mikor elhúztam a fejem és odaadtam a piát a vendégnek, egy ismerős, gusztustalanul picsás kuncogás ütötte meg a fülemet. Hamar bebizonyosodott, a sejtésem nem csalt. A gimis volt osztálytársam állt a pult mellett és megvetően méregetett.
- Na mi van, Tate, a sok eszedből ennyire futotta? Egy pincérnő állásra?- röhögött gúnyosan. Épp szólásra nyitottam a számat, mikor Jeremy valami hülye névvel illette a csajt és mondta neki, hogy mehet fellépni. Ekkor ledobta magáról a szőrmebundát, ami mellesleg olcsó műszőrből volt és sztriptíztáncos ruhában vigyorgott előttem. Már-már a sírás határán álltam, annyira röhögni akartam, amikor Ben megszólalt.
- Egy sztriptíztáncos csak kussolhat.- vigyorodott el, a csaj meg kezdte elszégyellni magát.
- Én legalább megmozgatom a férfiak fantáziáját.- érvelt dühösen. A végelkeseredés összetéveszthetetlen jele.
- Mekkora büszkeség, hogy olyan férfiakat izgatsz, akik annyira el vannak keseredve a nemi élettel kapcsolatban, hogy egy fél pucér fiatal picsa tekergése az egyetlen, ami szexualitás van az életükben.- adtam be a végső ütést.
- Neked még annyi sincs.- röhögött a képembe. Ben mögém állva átkarolta a derekamat és megvetően nézett a lányra.
- Igen, igazad van, mi éjjelente társasozni szoktunk az ágyban, vagy ha nagyon vadulunk, esetleg beszélgetünk.- ironizált.
- Szemetek.- dühödt be végleg a csaj, majd felriszálta a kötött sonkáját a színpadra és táncolni kezdett, már amennyiben a vonaglást annak lehet nevezni. Ben még mindig ölelt, mire nekem kikerekedett a szemem.
- Ben, tudom, hogy nem vagyunk együtt, meg minden, de ugye nem ettől a lotyótól érzem azt, amit érzek?- kérdeztem a fenekemnek nyomuló egyértelmű erekcióra utalva.
- Nem, egyáltalán nem. Az oka egyedül te vagy.- suttogta, majd nyomott egy puszit a nyakamra és visszament a pult elé és felült a bárszékre. 

Fontos!!

Nagyon nagyon nagyon hálás vagyok a blog dizájnja miatt! Ezúton szeretném megköszönni a legjobb barátnőmnek, hogy szánt rá időt és megcsinálta nekem. :) Itt a blogja, olvassátok el, megéri!! Katt!

1. rész

A nap unalmas része lassan telt el, de utána felpörgött a buli. A kidobók szinte minden negyed óránként kiraktak valakit, de a helyére rögtön öt új tag érkezett. Mondjuk úgy, az egy négyzetméterre eső személyek száma elég nagy volt. Hál' Istennek, nem voltam egyedül a bárban, így pörgősen ment ez az egész. Italt töltöttem az egyik törzsvendégünknek amikor felnéztem egy pillanatra és kész. Megláttam őket. Pillantásom elidőzött rajtuk, ezért kifojt az ital a csordultig töltött pohárból. Ezt is csak úgy vettem észre, hogy a munkatársam, Jeremy rám szólt. Zavartan leraktam a piás üveget, feltöröltem a pancsot a pult belső részéről és odaadtam a vendég italát. Tekintetemet visszakaptam oda, ahol az előbb álltak, de természetesen már hűlt helyük volt. Csalódottan vettem el a pénzt az előbbi vendégtől. Jeremy hátrament valamiért a raktárba, én pedig a hűtőben kutattam, amikor valaki megszólított. Megpördültem a tengelyem körül és megláttam, ki szólított. Azt hittem elájulok. Ben Bruce, az Asking Alexandria alapító tagja és gitárosa támaszkodott a pultra és intett, jelezve, hogy ő szólt.
- Szia, mit adhatok?- mosolyogtam a lehető legtermészetesebben.
- Magadon kívül?- mosolyodott el.- Jó, ne haragudj, ez kibaszott közhely volt.
- Kicsit.- nevettem.- Szóval?- húztam fel fél szemöldökömet. Gyorsan ledarálta a többiek és a saját rendelését.
- Ez így egyszerre egy embernek sok lenne, úgyhogy kiviszem én, tálcán.- mosolyogtam és már töltöttem is a piát.
- Istennő vagy...-gondolkozott el a nevemen.
- Hayley, a nevem Hayley Tate.- mondtam. Ujjaival hátrafésülte arcába hulló haját egy csábító mosoly kíséretében. Felkaptam a tálcát és Ben után indultam a tömegben. Az asztalhoz érve letettem a piákat és visszaindultam. Illetve csak akartam, mert valaki elkapta a csuklómat és visszatartott.
- Maradj itt egy kicsit.- kérlelt Ben.
- Vissza kellene mennem és amúgy sincs több szék itt.- villantottam egy keserű mosolyt.
- Jeremy egyedül is bírja.- nézett rám Danny mosolyogva.
- A hely problémát pedig megoldom.-.kacsintott rám Ben. Először nem értettem, majd mikor megpaskolta a combját, rögtön leesett. Az egyik felém azt mondta, utasítsam vissza, a másik ordította, hogy fogadjam el. Az ordítozó részt választottam, mert féltem, hogy tovább ordítozik, amiért ellentmondtam neki. Na meg mert milyen menő, hogy egy ilyen srác ölében ülhetek. Helyet foglaltam a szívdöglesztő gitáros ölében úgy, hogy láthassam a többieket és őt is.
- Kérem a pénzem! Mondtam, hogy úgyis beleül az ölembe.- röhögött Ben, Danny pedig ledobott az asztalra 20 dolcsit. Azzal a lendülettel felálltam és visszamentem a pulthoz. Ledobtam a tálcát és közöltem Jeremy-vel, hogy haza megyek. Látta az arckifejezésemet, úgyhogy mondta, hogy menjek nyugodtan. Elindultam az úton, összehúzva magamon a bőrdzsekit. Trappolást hallottam magam mögött. Óvatosan hátranéztem. Ben loholt utánam. Mint aki észre sem vette, mentem tovább.
- Hayley! Állj már meg!- ordított utánam. Megálltam és megfordultam.
- Mi van? Mit akarsz?- kérdeztem ingerülten.
- Csak azt, hogy hallgass meg.- felelte.
- Álmodozz csak!- gúnyosan elmosolyodtam és tovább indultam. Utána kapott a csuklómnak és visszarántott.
- Ben, ha nem engedsz el, én komolyan pofán verlek!- fenyegetőztem.
- Hayley, félreértettél, amikor beléptünk a bárba, Danny meglátott és azt mondta, hogy tuti nem tudok egy olyan szép lányt rávenni, hogy az ölembe üljön. Én meg ellene fogadtam, aztán beszélgettem veled és teljesen elvarázsoltál.- a mondat végén már dühös voltam ezért erősen pofon vágtam.
- Nem vagyok az a lány, akinek beadsz három édes szót, valami közhelyet és máris kész feleségül menni hozzád! Ha kellek küzdj értem!- simítottam végig az arcát, ahol még látszott a tenyérnyomom.
- Jó, akkor haladjunk lépésenként. Hazakísérhetlek?- kérdezte óvatosan.
- Persze.- mosolyodtam el.- A pofonért pedig ne haragudj.- húztam el a számat.
- Semmi baj, megérdemeltem.- húzott közelebb magához, miközben elindultunk. Hazáig végig röhögtünk egymáson. Egyszer majdnem neki mentünk egy oszlopnak. A házam ajtajához érve próbált megcsókolni, de én inkább behúztam magammal a házba. Miután becsuktam magunk mögött az ajtót, be is zártam. Ajkaimat övéihez érintettem. Egy lágy csókban értek össze.
- Nem akarok túl messze menni. Ma még nem!- ziháltam, mikor ajkaink elváltak.
- Addig megyünk, amíg szeretnéd!- nézett mélyen a szemembe.
- Melletted akarok ébredni!- közöltem.

Prológus

Reggel fél 6 van, kezdődik a szokásos mókuskerék. Éppen csak magamhoz tértem, de már kezdhettem is készülődni. Miután elkészültem szaladtam végig az utcán. Általában ez van, mindig rohannom kell, hogy el ne késsek. A bár előtt nagy nehezen megálltam és kinyitottam az ajtót. Bent nekiláttam a teendőimnek. Egy újabb unalmas napnak néztem elébe. Ebbe a bárba metálarcok és ringyók járnak. Néha napján megfordulnak nálunk metálbandák is, ilyenkor a kidobók nem unatkoznak. A takarítónő meggyötört arccal botorkált le az emeletről. Megértem. A hangeffektek alapján tegnap este is durva kalandok folytak ott. Már két éve dolgozok itt, hozzá vagyok szokva.

Sziasztok! Ennyi lenne előlegben. Sajnos technikai gondok miatt a blog külsejével egyenlőre nem tudok foglalkozni. Ígérem igyekszek vele! Addig is jó olvasgatást!